A legfontosabb tudnivalók a védjegybitorlásról

Mi a védjegybitorlás?

 
1. Ki követ el védjegybitorlást?

A védjegyoltalom kizárólagos jogokat biztosít a védjegy jogosultjának. Védjegybitorlást követ el az, aki védjegyjogosult kizárólagos jogait megsértve a védjegyet jogosulatlanul használja, vagy a jogosult védjegyéhez az összetéveszthetőségig hasonló védjegyet használ. Fontos megjegyezni,, hogy a védjegybitorlás megállapítása független a bitorlást elkövető tudati állapotától, jó- vagy rosszhiszeműségétől. Más szavakkal a védjegybitorlás szempontjából teljességgel irreleváns, tudunk-e a korábbi azonos vagy összetéveszthető védjegyről, a bitolás megvalósulásához elegendő az, ha gazdasági tevékenység körében használnak a korábbi védjeggyel azonos vagy hasonló megjelölést, azzal nem lehet eredményesen védekezni, hogy "nem tudtunk a korábbi védjegyről".

A védjegytörvény szerint a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

2. Melyek a védjegybitorlás polgári jogi szankciói?

A védjegytörvény szerint védjegyjogosult a bitorlóval szemben a következő igényeket támaszthatja:

a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
e) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
g) követelhet kártérítést a polgári jogi felelősség szabályai szerint;

3. Léteznek-e a védjegybitorlásnak más szankciói is?

Igen. A védjegyjogosult követelheti a vámhatóság megfelelő intézkedését a védjeggyel ellátott megjelölések behozatalának vagy kivitelének megakadályozása végett. Ezen kívül büntetőjogi következményei is lehetnek a védjegybitorlásnak (ld. iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekményt).

4. Hol lehet védjegybitorlási eljárást kezdeményezni?

A védjegybitorlási eljárások a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozó eljárások. A védjegybitorlási eljárásban ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtásával egyidőben, illetve a keresetlevél benyújtását megelőzően is benyújtható. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmnek az eljáró bíróság akkor ad helyt, ha a védjegyjogosult valószínűsíti a védjegybitorlás tényét, igazolni tudja a bitorlás megszüntetéséhez fűződő jogos és méltányolható érdekét, illetve, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésével járó előnyök nagyobbak, mint annak elrendelésével áró hátrányok. A védjegytörvény szerint a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelmi helyzetét vélelmezni kell, amennyiben a védjegyjogosultságot megfelelően igazolták, valamint az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a jogsértő tevékenység kezdetétől számított 6 hónapon belül, illetve a jogosultnak az arról való tudomásszerzését követő 60 napon belül nyújtották be. Amennyiben a kérelmező érvelését az eljáró bíróság elfogadja, kérésére a kérelmezettet a bíróság kötelezheti szemle lehetővé tételére, a birtokában lévő okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok bemutatására, valamint banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére.

5. Hova lehet fellebbezni a Fővárosi Törvényszék döntésvel szemben?

Mind az ideiglenes intézkedés körében, mind a bitorlási perben hozott határozattal szemben a Fővárosi Ítélőtábhoz lehet fellebbezni.

védjegybitorlás, védjegy bitorlás

->finalize(); ?>